2012. február 12., vasárnap

8.


  • Oké... szóval te terhes vagy? De nem tőle, van egy olyan érzésem! - hadonászott Eli köztem és Mark között miközben zavarodottan emésztette meg a dolgokat.
  • Tökéletesek a megérzéseid – mormogtam miközben zavarodottan túrtam hajamba.
  • Jaj te nőszemély, igen nagy szarban vagy, de ha megtudják a szüleid... hát azt látni akarom – röhögött egyet majd vissza vett magából és nagy meglepetésemre odajött hozzám aztán szorosan megölelt.
  • Nem vagy mérges? - kérdeztem és gyávaságom elrejtve mindvégig próbáltam Elisha szemébe nézni.
  • Dehogynem, viszont az nem azt jelenti, hogy most ordibálásba kell kitörnöm és egy ideig megutálni téged – mosolygott barátnőm és én nagyon hálás voltam érte.
Mármint nem azért, hogy mosolyog, hanem, hogy nem azok az első szavai, mekkora egy kurva vagyok és, hogy tizenhat évesen, hogy csináltathattam fel magam.
Végre talán egy kissé felszabadultabb lettem és eleresztettem egy halvány mosolyt.
  • Oké akkor most már mindenki tud mindent. Szóval talán vissza mehetnék Mark-hoz – mondtam és már indultam is volna ha Eli hangja nem kényszerít megállításra.
  • Most komolya, ilyen szép időben te bent akarsz poshadni? Mért nem megyünk el sütizni? Tudtom szerint nincs semmi fontos dolgotok! - sorolta az érveket barátnőm ellentmondást nem tűrően én pedig Mark felé fordítottam tekintetem.
Nagyon úgy látszott, hogy most Mark is ellenem szegült így miután egy sóhaj hagyta el számat, barátnőm egy mosollyal konstatálta sikerét, majd elindultunk a közeli cukrászdába. Miközben sétáltunk Eli a terhességről kérdezte és mindenféle alapvető dolgokba avatott be. Komolyan úgy mondta a női praktikákat mintha maga is lett volna már terhes. A nagy beszélgetés közepette megérkeztünk a cukrászdába majd mindhárman rendeltünk sütit míg Matty egy kis fagyit kapott.
  • És mond csak Drága Grace, hogy is akarsz kilenc hónap alatt kihordani egy gyereket, úgy, hogy a szüleid ne vegyék észre? Csak mert ez egy igen nehéz feladat – kérdezte barátnőm két harapás között.
  • Szándékomban áll közölni velük a nagy hírt... de még nem most. Nem hiszem, hogy készen állnának arra, hogy kutya futtában letámadjam őket azzal miszerint terhes vagyok. És én sem állok még készen. Szükségem van egy kis időre – sóhajtottam egy nagyot majd figyelmem Matty-re emeltem aki Mark karjaiban nyűglődött. Eli is követte tekintetem majd tovább fojtatta szónoklatát.
  • Hihetetlen, hogy nemsokára neked is lesz egy ilyen tündéri kisbabád. Bár én jobban örülnék ha nem az a faszfej Tyler lenne az apja – mérgelődött Eli és közben erőteljesen Mark és köztem sétáltatta tekintetét.
  • Mit akarsz? Nyögd már ki, mert esküszöm percek múlnak rajta, hogy megfojtsalak egy pohár vízben a hülye célozgatásaid miatt – nyüszögtem és bár barátnőm zavartan nézett rám mégis megint bele kezdett egy újabb mesébe.
  • Ti most együtt vagytok? Mármint ölelgetitek egymást meg minden és én ezt már nem értem. Tudod kicsit hülyén hangzana ha valakinek megemlíteném, hogy van egy barátnőm aki tizenhat évesen terhes, de közben nem abba a fiúba szerelmes akié a gyerek hanem a munka adójának a fiába, és mindeközben mégis a gyerek apjával van. És látod mármost érthetetlen ez az egész dolog. Keszekusza mese, amit senki nem ért meg – és milyen igaza volt barátnőmnek. Nincs is ennél nagyobb összevisszaság. De a legnagyobb baj mégis az volt, hogy nem tudtam mit tegyek .
  • Tudod, hogy a barátnőd mennyire makacs,ugyebár? És azt is tudod milyen régóta nyüstölöm, hogy legalább egy esélyt adjon?! Szóval most merem azt állítani, hogy nagy küzdelmek után igen mi együtt vagyunk – vette át a beszédet Mark és intézte szavait barátnőm felé.
  • Na és a gyereket is szándékodban áll felnevelni? Mert hát egy gyerek igen nagy felelősségekkel jár, meg sok büdös pelenkával, illetve büfiztetés közbe nyakadba boruló kaja maradékkal. És ismerjük be, hogy másik ember gyermekét igen nehéz felnevelni úgy mintha az a sajátod lenne – sorolta az érveket ez a hülye lány és legszívesebben most tudtam volna kitekerni a nyakát. Esküszöm néha esze annyi mint a tyúknak. De aztán a mély hallgatások közepette Mark megtalálta hangját.
  • Eli hidd el annak a gyereknek sokkalta szebb jövője lesz ha én töltöm be az apa szerepet, mint, hogy Tyler , aki azt sem tudja, hogy mi a fontos az életben.
  • Mondjuk ebben igazad van nagyfiú, de vigyázz Grace-re, mert egy ilyen lányt mint ő soha nem találsz még egyet! Viszont most mennem kell gyerekek, majd még jelentkezem addig is legyetek rosszak – hadarta barátnőm majd adott két puszit nekem és Mattynak is és már rohant is el.
Mi se maradtunk tovább majd el is indultunk haza. Útközben pár szót váltottunk Mark-al, viszont most mindkettőnknek jobban esett a mély csönd, mely nem a kínos csöndből való volt. Csak fogtuk egymás kezét és élveztük, hogy így alakult ez a mai nap. Bár szóban nem tisztáztuk, hogy mi tényleg együtt vagyunk, de úgy gondolom ezekhez a valós tényekhez nem is kell semmiféle magyarázat. Ahogy szépen lassan sétáltunk folyamatosan csak az előttünk totyogó Matty-t figyeltem. Néha úgy éreztem mintha az én gyerekem lenne és sajnos ezt nem tudtam elkerülni az ő részéről sem. Elég sokszor hívott már anyunak, maminak, hisz a nap szinte teljes huszonnégy órájában én vagyok vele. Nem is csodálkoztam rajta, de nagyon féltem. Hisz az igazi anyját sose hívta sehogy. Ha akart valamit tőle csak nyüszögött párat, de neki nem volt hajlandó egy halk anyut sem elereszteni.
  • Aj Mark ugye tudod, hogy én nagy bajba vagyok? - nyökögtem fáradtan.
  • Miért is?
  • Az öcséd miatt. Matty lassan már úgy gondolja én vagyok az anyja és nem Leda. És bár eddig sikerült vissza fognom az anyátok előtt Matty-t, de nem fogom tudni mindig elterelni a figyelmét arról, hogy címezzen nekem egy anyu szócskát – mondtam és mindeközben megcéloztam Matty-t majd karjaimba vettem .
  • Ez miatt ne idegeskedj nagylány. Anyánknak csakis Judith kellett. Engem is egy dada nevelt nagy részt, na meg a nővérem, de mint említettem ő volt a nagy kedvenc és jelen pillanatban is csak körülötte forog a világ. Talán ha én és Matty is lányoknak születtünk volna nem itt tartanánk. De hát ez van – mondta szerelmem és látszott rajta - akármennyire is el akarta rejteni – mennyire is bántja az, hogy az anyja ennyire nem törődik velük.

    Leda: Mark és testvérei anyja

     Judith: Mark és Matty nővére